A szélsőjobboldalt kivéve csak vesztesei voltak a kétnapos szavazási huzavonának a német parlament alsóházában. A történtek hatása még nehezen kiszámítható a február 23-ai szövetségi választásra.
A tavaly októberi Hamász-terror és a Gázai övezet aktuális helyzete új kihívást is jelent a hagyományosan jó izraeli–német kapcsolatokban, s a határokon belül is feszültséget keltett.
Angela Merkel volt német kancellár most kapta meg a legmagasabb állami kitüntetést, ami közvetlenül a távozása után még magától értetődő lett volna, ám az azóta eltelt idő több kérdést is fölvet politikája helyességéről.
A náci vezér később kisajátította a dicsőséget, de akármekkora propagandát is csapott neki, a pályaépítés annyira flottul azért nem ment. A II. világháború végéig nem is támadt tömegigény az Autobahnokra, volt, amelyiken annyira kicsi volt a forgalom, hogy a bicikliseket is felengedték rá.
Tagjaik és szavazóik jelentős részét elveszítették a német politikát évtizedeken át felváltva vezető, de ma már csak együtt kormányképes szociáldemokraták és kereszténydemokraták. A nyertesek a Zöldek lehetnek.
Nem minden esetben tartotta be a demokrácia szabályait, és a választókról is sajátosan vélekedett az NSZK első kancellárja – derült ki most kutathatóvá tett egykori dokumentumokból.
A német-francia megbékélés sosem jött volna létre, ha a két ország nem tart a szovjet fenyegetéstől. Így Sztálin az Európai Unió atyjának is tekinthető – hangzott el a budapesti Francia Intézet és a Goethe Institut konferenciáján. A sorsközösség Kelet-Közép-Európában ma nem azt jelenti, mint ötven éve Nyugat-Európában, ezért nehéz párhuzamot vonni a mai román-magyar vagy szlovák-magyar folyamatokkal - erről Etienne Francois francia történész beszélt.
